Osztályozás és veszélyek
Az osztályok, a csomagolási csoportok és azok a tulajdonságok, amelyek meghatározzák, hogyan kell a veszélyes árukat osztályozni, és mely veszélyeket kell jelezni.
A1 és A2 értékek
Aktivitásértékek, amelyeket az engedményes küldeménydarabok, az A típusú küldeménydarabok és a 7 osztály radioaktív anyagai egyéb küldeményei tartalmi határértékeinek meghatározására használnak; az A1 érték a különleges formájú radioaktív anyagra, az A2 érték az egyéb formájú radioaktív anyagra vonatkozik.
Aktivitás
Egy adott mennyiségű radionuklid aktivitása (A), amely az adott energiaállapotú atommagok számának egy adott időpontban vett időegységre eső csökkenési sebessége, becquerelben (Bq) kifejezve.
Csomagolási csoport
Olyan csoport, amelyhez csomagolás céljából egyes anyagok a veszélyességük mértéke szerint rendelhetők hozzá: I csomagolási csoport nagyon veszélyes anyagok, II csomagolási csoport közepesen veszélyes anyagok, III csomagolási csoport kevésbé veszélyes anyagok.
Elhelyezési kategória
Az IMDG Kódex veszélyesáru-jegyzékének 16. oszlopában megadott kategória, amely a küldeménydarabos áruknál A-tól E-ig terjed, és meghatározza, hogy az áru a hajón hol helyezhető el, a fedélzeten vagy a fedélzet alatt, valamint hogy szállítható-e személyhajón.
Elkülönítés
Az egymással veszélyesen reagáló veszélyes áruk között tartandó elválasztás. Az IMDG Kódex a küldeménydarabok között négy elkülönítési fokozatot állapít meg, a „távol egymástól” fokozattól a „hosszirányban, közbeiktatott teljes rekesszel vagy raktérrel elválasztva” fokozatig, míg az ADR ugyanezt az elvet az együvé rakási tilalmakkal fejezi ki.
Elkülönítési csoport
Bizonyos hasonló kémiai tulajdonságokkal rendelkező veszélyes áruk csoportosítása az IMDG szerint (SGG1 – SGG18), amelyet az elhelyezés szerinti elkülönítés céljából használnak.
Fajlagos aktivitás
Egy radionuklid egységnyi tömegére jutó aktivitás; olyan anyag egységnyi tömegére jutó aktivitása, amelyben a radionuklidok lényegében egyenletesen vannak eloszlatva.
Hasadóanyag
Urán-233, urán-235, plutónium-239, plutónium-241, vagy e radionuklidok bármely kombinációja; a fuvarokmányon fel kell tüntetni a hasadóanyag (vagy az egyes hasadó nuklidok) tömegét, és adott esetben a kritikussági biztonsági mutatószámot.
I-FEHÉR
A radioaktív küldeménydarab, egyesítőcsomagolás vagy konténer legalacsonyabb kategóriája az ADR/IMDG 5.1.5.3.4 pontja szerint: a küldeménydarab felületén legfeljebb 0.005 mSv/h sugárzási szint és nullával egyenlő szállítási mutatószám. A fuvarokmányban fel kell tüntetni.
II-SÁRGA
A radioaktív küldeménydarab, egyesítőcsomagolás vagy konténer köztes kategóriája az ADR/IMDG 5.1.5.3.4 bekezdés szerint: a felületen a legnagyobb sugárzási szint 0,005 mSv/h felett, legfeljebb 0,5 mSv/h, a szállítási mutatószám legfeljebb 1. A fuvarokmányon feltüntetve.
III-SÁRGA
A radioaktív küldeménydarab, egyesítőcsomagolás vagy konténer legmagasabb kategóriája az ADR/IMDG 5.1.5.3.4 bekezdés szerint: a felületen a legnagyobb sugárzási szint 0,5 mSv/h felett, legfeljebb 2 mSv/h, vagy a szállítási mutatószám 1 felett. A fuvarokmányon feltüntetve.
Járulékos veszély
A veszélyes anyag vagy tárgy által a fő veszélye mellett mutatott további veszély, amelyet a járulékos veszélyt jelző bárca és a Veszélyes Áruk Jegyzékének egy oszlopbejegyzése jelez.
Kis fajlagos aktivitású anyag
Olyan radioaktív anyag, amely természeténél fogva korlátozott fajlagos aktivitású, három csoportba sorolva: LSA-I, LSA-II és LSA-III, amelyet a fuvarokmányban a küldemény összaktivitásának – az A2 többszöröseként megadott – értékével együtt használnak a leíráshoz.
Környezetre veszélyes
Jelölés, amely a környezetre veszélyes anyagokat (pl. tengeri szennyező anyagokat) jelzi; akkor szükséges, ha az anyag megfelel az UN 3077 vagy UN 3082 tétel kritériumainak, vagy tengeri szennyező anyagként van besorolva.
Kritikussági biztonsági mutatószám (CSI)
Hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabhoz, egyesítőcsomagoláshoz vagy konténerhez rendelt szám, amelyet a hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabok, egyesítőcsomagolások vagy konténerek felhalmozódásának korlátozására használnak.
Küldeménydarab kategóriája
A 7 osztály küldeménydarabjának, egyesítőcsomagolásának vagy konténerének a felületi dózisteljesítménye és a szállítási mutatószáma szerinti besorolása, az 5.1.5.3.4 pont alapján (I-FEHÉR, II-SÁRGA, III-SÁRGA); radioaktív küldeményeknél a fuvarokmányban fel kell tüntetni.
Lobbanáspont
Egy folyékony anyag azon legalacsonyabb hőmérséklete, amelynél gőzei a levegővel gyúlékony keveréket alkotnak. A referencia módszer a zárttégelyes mérés.
Nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áruk
Olyan veszélyes áruk, amelyekkel terrorcselekmény során visszaélhetnek, és amelyek ennek következtében súlyos következményekkel járhatnak, mint például tömeges emberáldozat, tömeges pusztítás vagy tömeges társadalmi-gazdasági zavar; lásd az ADR 1.10.3.1 bekezdését.
Nem veszélyes áruk
Olyan áruk, amelyek az alkalmazandó szabályozás egyetlen osztályának besorolási kritériumait sem teljesítik, és ezért nem tartoznak annak hatálya alá; ide tartoznak a veszélyesáru-jegyzékben név szerint említett azon áruk is, amelyek tulajdonságaik miatt nem tekintendők veszélyesnek.
Nettó robbanóanyag tartalom
Az 1 osztályba tartozó veszélyes áru tétel robbanóanyag-tartalmának össztömege csomagolóeszköz nélkül; egyenértékű a nettó robbanóanyag tömeggel.
Osztály
A veszélyes áruk kategóriája az általuk képviselt elsődleges veszély szerint, 1-től 9-ig számozva (1 Robbanóanyagok; 2 Gázok; 3 Gyúlékony folyékony anyagok; 4.1, 4.2, 4.3 Gyúlékony szilárd anyagok; 5.1 Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok; 5.2 Szerves peroxidok; 6.1 Mérgező; 6.2 Fertőző; 7 Radioaktív; 8 Maró; 9 Különféle).
Osztály vagy alosztály
A veszélyes áruhoz rendelt veszélyességi osztály (1-9), illetve adott esetben az 1 osztályon (1.1-1.6), a 2 osztályon (2.1-2.3), a 4 osztályon (4.1-4.3), az 5 osztályon (5.1-5.2) vagy a 6 osztályon (6.1-6.2) belüli alosztály.
Osztályozási kód
Olyan kód, amely egy osztályon vagy alosztályon belül azonosítja az anyag vagy tárgy meghatározott kategóriáját (pl. F1, T1C, 1.1A, S1).
Öngyorsuló bomlási hőmérséklet (ÖBH)
Az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél a szállítás során használt csomagolóeszközben levő anyagban öngyorsuló bomlás következhet be.
Öngyorsuló polimerizálódási hőmérséklet (ÖPH)
Egy polimerizálódó anyag azon legalacsonyabb hőmérséklete a szállítás során előforduló körülmények között, amelynél öngyorsuló polimerizáció következhet be.
Öngyulladási hőmérséklet (°C)
Az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen egy anyag normál légkörben, külső gyújtóforrás nélkül, magától meggyullad.
Összeférhetőségi csoport
Az 1 osztály robbanóanyagainak és -tárgyainak összeférhetőségi csoportját azonosító betű (A-N, S), amelyet az osztályozásban (pl. 1.1A) és az elkülönítési előírásokban használnak.
Szabályozási hőmérséklet
Az a legmagasabb hőmérséklet, amelyen az önreaktív anyag, a szerves peroxid, ill. a polimerizálódó anyag a hosszan tartó szállítás során biztonságosan szállítható.
Szállítási kategória
Az ADR-ben minden veszélyes áruhoz hozzárendelt, 0-tól 4-ig terjedő kategória, amely meghatározza a szállítóegységenként szállított mennyiségre alkalmazandó szorzótényezőt, valamint a szállítóegységenként szállított mennyiségekre vonatkozó részleges mentesség 1 000 pontos küszöbértékét.
Szállítási mutatószám (TI)
Küldeménydarabhoz, egyesítőcsomagoláshoz vagy konténerhez, ill. csomagolatlan LSA-I anyaghoz vagy SCO-I tárgyhoz rendelt szám, amelyet a sugárterhelés ellenőrzésére használnak.
Tengerszennyező anyag
A vízi környezetre veszélyesként azonosított anyag vagy keverék, amelyre a szállítás során kiegészítő jelölési, okmányolási és elrakási követelmények vonatkoznak.
Tiltott
Olyan anyag állapota, amelynek szállítását a vonatkozó szabályozás tiltja (a veszélyesáru-jegyzék tiltott tétele).
Veszélyt jelölő szám
Veszélyazonosító szám (Kemler-kód), amelyet a tartányban vagy ömlesztve történő szállításnál a narancssárga táblákon tüntetnek fel, és amely a szállított anyag fő veszélyeit jelzi.
Vészhőmérséklet
Az a hőmérséklet, amelynél a hőmérséklet-szabályozás megszűnése esetén a vészhelyzeti eljárásokat alkalmazni kell.
Zárt téri
Lobbanáspont-meghatározási módszer (zárt téri, rövidítése „c.c.”), amelyet a 60 °C vagy annál alacsonyabb lobbanáspontú, 3 osztályba tartozó folyékony veszélyes áruk legkisebb lobbanáspontjának az IMDG fuvarokmányon való feltüntetésére használnak.