Osztályozás és veszélyek

Olyan csoport, amelyhez csomagolás céljából egyes anyagok a veszélyességük mértéke szerint rendelhetők hozzá: I csomagolási csoport nagyon veszélyes anyagok, II csomagolási csoport közepesen veszélyes anyagok, III csomagolási csoport kevésbé veszélyes anyagok.

Az IMDG Kódex veszélyesáru-jegyzékének 16. oszlopában megadott kategória, amely a küldeménydarabos áruknál A-tól E-ig terjed, és meghatározza, hogy az áru a hajón hol helyezhető el, a fedélzeten vagy a fedélzet alatt, valamint hogy szállítható-e személyhajón.

Az egymással veszélyesen reagáló veszélyes áruk között tartandó elválasztás. Az IMDG Kódex a küldeménydarabok között négy elkülönítési fokozatot állapít meg, a „távol egymástól” fokozattól a „hosszirányban, közbeiktatott teljes rekesszel vagy raktérrel elválasztva” fokozatig, míg az ADR ugyanezt az elvet az együvé rakási tilalmakkal fejezi ki.

Bizonyos hasonló kémiai tulajdonságokkal rendelkező veszélyes áruk csoportosítása az IMDG szerint (SGG1 – SGG18), amelyet az elhelyezés szerinti elkülönítés céljából használnak.

A veszélyes anyag vagy tárgy által a fő veszélye mellett mutatott további veszély, amelyet a járulékos veszélyt jelző bárca és a Veszélyes Áruk Jegyzékének egy oszlopbejegyzése jelez.

Jelölés, amely a környezetre veszélyes anyagokat (pl. tengeri szennyező anyagokat) jelzi; akkor szükséges, ha az anyag megfelel az UN 3077 vagy UN 3082 tétel kritériumainak, vagy tengeri szennyező anyagként van besorolva.

Egy folyékony anyag azon legalacsonyabb hőmérséklete, amelynél gőzei a levegővel gyúlékony keveréket alkotnak. A referencia módszer a zárttégelyes mérés.

Olyan áruk, amelyek az alkalmazandó szabályozás egyetlen osztályának besorolási kritériumait sem teljesítik, és ezért nem tartoznak annak hatálya alá; ide tartoznak a veszélyesáru-jegyzékben név szerint említett azon áruk is, amelyek tulajdonságaik miatt nem tekintendők veszélyesnek.

A veszélyes áruk kategóriája az általuk képviselt elsődleges veszély szerint, 1-től 9-ig számozva (1 Robbanóanyagok; 2 Gázok; 3 Gyúlékony folyékony anyagok; 4.1, 4.2, 4.3 Gyúlékony szilárd anyagok; 5.1 Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok; 5.2 Szerves peroxidok; 6.1 Mérgező; 6.2 Fertőző; 7 Radioaktív; 8 Maró; 9 Különféle).

Az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen egy anyag normál légkörben, külső gyújtóforrás nélkül, magától meggyullad.

Az 1 osztály robbanóanyagainak és -tárgyainak összeférhetőségi csoportját azonosító betű (A-N, S), amelyet az osztályozásban (pl. 1.1A) és az elkülönítési előírásokban használnak.

Az ADR-ben minden veszélyes áruhoz hozzárendelt, 0-tól 4-ig terjedő kategória, amely meghatározza a szállítóegységenként szállított mennyiségre alkalmazandó szorzótényezőt, valamint a szállítóegységenként szállított mennyiségekre vonatkozó részleges mentesség 1 000 pontos küszöbértékét.

A vízi környezetre veszélyesként azonosított anyag vagy keverék, amelyre a szállítás során kiegészítő jelölési, okmányolási és elrakási követelmények vonatkoznak.

Olyan anyag állapota, amelynek szállítását a vonatkozó szabályozás tiltja (a veszélyesáru-jegyzék tiltott tétele).

Veszélyazonosító szám (Kemler-kód), amelyet a tartányban vagy ömlesztve történő szállításnál a narancssárga táblákon tüntetnek fel, és amely a szállított anyag fő veszélyeit jelzi.